Tudod mi a legnehezebb? Mutatni egy boldog, önfeledt, problémától mentes arcot, miközben belül szinte már semmivé foszlottál. Pedig azt hittem jobban vagyok. Kezdem elérni azt a pontot mikor szinte egyetlen egy érzelem sem marad bennem De .rá kellett döbbennem, hogy tévedtem. Visszatérve a szabadságról ráébredtem, hogy még mindig egy senki vagyok nélküled. Csak sodródóm, nincs aki mosolyt csaljon az arcomra, aki nyugalmat adjon a lelkemnek.Hiányzol.
De azt is tudom, hogy az élet van mikor kegyetlen.  Van mikor meg kell halnod, hogy aztán újjá születhess. Valaki jobbá, erősebbé kell válnod. 

Maradok őszinte híved: Stephen