Tegnap elment a Rám-szakadékhoz. Emlékszem milyen rég elterveztük, hogy elmegyünk, de aztán valami mindig közbe jött és végül a feledésbe merült. Hát így, hogy ott voltam nagyon sajnálom, hogy nem jutottunk el oda együtt. Biztos vagyok benne, hogy tetszett volna a látvány. A hangulat. A nyugalom ami körbe vette az egészet. Ennek kapcsán eszembe jutott, hogy mennyi hasonló helyre elmehettünk volna. Ezért is fáj, hogy nem vagyunk együtt. Tudom, hogy sokkal több volt a kapcsolatunkba, mint amit teljesítettünk. 
Te most éppen Olaszországban vagy.... remélem nagyon jól érzed magad :)

Maradok őszinte híved: Stephen