Talán az emberiséggel egy idős az a kérdés hogy mi értelme az életnek, hogy mi céllal születtünk erre a világra. Az évszázadok alatt milliók keresték erre a választ, különböző válaszokat találva. A legtöbben valami magasztos célt neveztek, neveznek meg. Maradandót alkotni, felfedezni valami újat, jobbá tenni, megváltani a világot. Pedig a válasz a kérdésre szerintem sokkal kézenfekvőbb. Megtalálni a boldog befejezést, megtalálni az igaz szerelmet. Azt a személyt megtalálni, aki mellett legyőzhetetlennek érzed magad, aki mellett önmagad lehetsz. Nem könnyű, sőt nagyon nehéz. Sokan észre se veszik, csak annak elvesztése után döbbenek rá, hogy minek is a birtokában voltak. Én is a későn ébredők táborát erősítem. Féltem, makacs voltam és ellöktelek magamtól. Későn döbbenve rá, hogy pontosan mit is jelentesz nekem. 
Nem tudom, hogy te pontosan mit érzel, minthogy azt se tudom, hogy én évek múlva hogyan fogok érezni, de jelen pillanatban úgy érzem, hogy nekem te vagy a boldog befezés.

Maradok őszinte híved: Stephen